Tapasztalatok a távoktatásról
Jómagam is részt veszek a távoktatásban mind diákként, mind pedig tanárként egyaránt. A kialakult helyzetnek számos előnye és hátránya is van, ezekről szeretnék beszámolni most a tanárszerepem szempontjából.
Jómagam is részt veszek a távoktatásban mind diákként, mind pedig tanárként egyaránt. A kialakult helyzetnek számos előnye és hátránya is van, ezekről szeretnék beszámolni most a tanárszerepem szempontjából.
Az információk grafikus rendszerezésének, elrendezésének számtalan előnye van. Felkelti a figyelmet, segíti a megértést. Ezt a két szempontot figyelembe véve pedagógusként előnyünkre válhat, ha eszköztárunkban különböző infografikai módszereket tárolunk.
„ Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti.
Amit lát is, már inkább megjegyzi.
De amiben Ő maga is tevékenyen részt vesz,
az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe."
- Kodály Zoltán
A LearningApps.org egy webkettes alkalmazás, mely kis, interaktív, játékos feladatok segítségével támogatja a tanulási és tanítási folyamatokat.
A Redmenta egy magyar fejlesztésű feladatlap szerkesztő alkalmazás, mellyel egyszerűen és gyorsan készíthetünk online feladatlapokat diákok számára. Létrehozhatunk osztályokat, küldhetünk külön nekik feladatokat, és nyomon követhetjük az eredményeiket.
A távoktatás bevezetése után számtalan nehézség merült fel mind a tanárok, mind pedig a diákok részéről. Hogyan fog folytatódni így az oktatás? Hogyan adjunk ki feladatokat a diákoknak? Hogyan küldjük be a megoldásainkat? Lesz-e számonkérés? Ha nem értem a feladatot, hogyan kommunikáljak a tanárral? És még számtalan kérdést sorolhatnék fel
Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pedagógusképzésben arra, hogy a tanárjelölt minél mélyebben elsajátítsa azokat a kompetenciákat, amelyre egy pedagógusnak a pályafutása során szüksége van. Ezt jól mutatja az elkészítendő portfólió is, amelyben a szerzőnek arról kell meggyőznie az értékelőket, hogy a tanulmányai alatt sikeresen elmélyítette ezen kompetenciákat.
Általánosan elfogadott tény, hogy a 21. században az iskola nem alkalmazkodik az egyre fejlettebb technológiához, valamint nagy szakadék húzódik az oktatott kompetenciák és személyiségjegyek fejlesztése valamint a ténylegesen szükséges kompetenciák között. Ennek egyik oka az, hogy az idősebb generáció nem, vagy csak minimálisan tudott alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, még pedig a digitális világ fejlődéséhez. Ebből kifolyólag szívesebben használnak olyan módszereket az oktatás során , amelyekkel messze el tudják kerülni ezen eszközök használatát. A másik nagyon fontos ok pedig az, hogy az iskolában szükséges, ám korántsem naprakész tantervek szintén ellent mondanak annak, hogy a diákok a számukra szükséges készségeket megfelelően elsajátíthassák.