Általánosan elfogadott tény, hogy a 21. században az iskola nem alkalmazkodik az egyre fejlettebb technológiához, valamint nagy szakadék húzódik az oktatott kompetenciák és személyiségjegyek fejlesztése valamint a ténylegesen szükséges kompetenciák között. Ennek egyik oka az, hogy az idősebb generáció nem, vagy csak minimálisan tudott alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, még pedig a digitális világ fejlődéséhez. Ebből kifolyólag szívesebben használnak olyan módszereket az oktatás során , amelyekkel messze el tudják kerülni ezen eszközök használatát. A másik nagyon fontos ok pedig az, hogy az iskolában szükséges, ám korántsem naprakész tantervek szintén ellent mondanak annak, hogy a diákok a számukra szükséges készségeket megfelelően elsajátíthassák.

A 21. században 16 elengedhetetlen készség szükséges a sikeres élethez:

Az első csoport az alapműveltség. Ha ezeket megnézzük, akkor azokat az alapvető készségeket láthatjuk, amelyek a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükségesek, és gyakorlatilag az iskolai tantárgyak is ezek köré vannak csoportosítva. Ilyen a számolás (matematika), olvasás (irodalom és magyar nyelvtan), természettudományok (biológia, kémia, földrajz, fizika), IKT (informatika), pénzügyi ismeretek (történelem és állampolgári ismeretek), kulturális és társadalmi ismeretek (történelem).

A második csoport a kompetenciák. Véleményem szerint ennek a fejlesztése a legnagyobb kihívás az oktatásban, mivel szoros összefüggésben állnak az összetett feladatok, problémák kezelésével valamint megoldásával. Ide tartozik a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció és az együttműködés.

A harmadik nagy csoport nem más, mint a személyiségjegyek. Ide tartoznak azok a dolgok, amik kifejezik azt, hogyan fordulunk a világhoz a különböző helyzetekhez. Kíváncsiság, kezdeményezőkészség, kitartás, alkalmazkodóképesség, vezetés, társadalmi és kulturális tudatosság.

Ezek ismeretében úgy gondolom, a második nagy halmaz az, amiről érdekes és fontos beszélni a biológia oktatással kapcsolatban.

A kritikai gondolkodás alapja az, hogy objektíven tudjunk értékelni egy eseményt, hírt, stb. A biológia tanítása során kiemelkedően fontos erre is oda figyelni, hogyha majd a diák olvas pl. egy áltudományos hírt, vagy bármilyen tudománnyal kapcsolatos tudósítást (pl. a vírusok okozta járványok kialakulásáról és veszélyeiről), akkor képes legyen értékelni, hogy az a valóságnak megfelelő, és elhiheti-e, vagy inkább hagyja figyelmen kívül. Erre megfelelő módszer lehet az, ha a diákokkal közösen is megnézünk cikkeket vagy híreket, és ezeket közösen értékeljük. Érdemes ilyenkor a diákokat érvényesülni hagyni, és a tanár csak irányító szerepbe legyen jelen a háttérben, hogy a vitát egy szabályozott keretben tartsa. A későbbiekben már projekt feladatként is adhatunk egy-egy áltudományos hírt, ahol a csoportok önállóan dolgozzák fel a cikket, és azt a többieknek prezentálják.

Ehhez szorosan kapcsolódik a kreativitás, mivel a diákoknak adhatunk önálló feladatokat (pl. projekt munka, kiselőadás, stb.), ahol a saját ötleteiket valósíthatják meg. A biológia tárgyából adódóan olyan "beadandókat" is kérhetünk tőlük, ahol modellezniük kell egy-egy élőlényt, vagy annak egy részét, és ha nem szabunk ennek szoros kereteket, akkor nagyon jópofa megoldások is születhetnek.  (A képen az öröklődés valamint a családfa felépítése is kitűnően szemléltetve lett).

A kommunikáció egy alapvető készség, amire a mindennapi életben is szükségünk van. Ennek fejlesztésére rengeteg módszer adódik: csoportmunka, kooperatív módszerek, kiselőadások, viták alkalmazása a tanórán. Fontos olyan alkalmakat beiktatnunk, ahol a diákok is érvényesülni tudnak, és nem csak a tanár szerepel egész tanórán.

Az együttműködésre való nevelést más kisiskolás korban el kell kezdeni, mivel sokszor az a tapasztalat, hogy ennek a készségnek az elsajátítása az egyik legnehezebb feladat. A másokkal való munka során már szükségünk van az előző három készségre is, hogy hatékony legyen a közös tevékenység. Ennek gyakorlása gyakran kudarcba fullad, és emiatt a tanárnak elveheti a kedvét, azonban akár milyen nehéznek is tűnik, nem szabad a próbálkozásokat feladni, hiszen minél többször kerül bele a diák ilyen helyzetekbe, annál könnyebben fogja majd kezelni őket. A biológiában érdemes lehet olyan feladatokat adni a diákoknak, ahol minden fél részvételére szükség van a munka során: ilyen lehet a kisállatok boncolása (párosával), növényhatározás (párosával), kísérletek végrehajtása (maximum 3-4 fő), valamint hosszabb kutató munkák véghezvitele (pl. növény csírázási kísérletek, stb.).

Egy fontos kérdést fel lehet ilyenkor tenni: Miért szükséges ezeket a készségeket elsajátítani? 

A válasz nagyon egyszerű! Ezen készségek a munka világában megjelennek, és a munkáltatók figyelembe veszik azt, hogy az egyének rendelkeznek-e ezekkel, még pedig azért, mert a munka hatékonyságát megnövelik. 

A tanítás során természetesen az elsődleges cél a szakmai ismeretek átadása, azonban a jövőbe tekintve beláthatjuk, hogy a készségek fejlesztésére is sort kel kerítenünk az oktatás során.

Felhasznált források (ahol bővebben tájékozódhatsz a témáról):

https://www.aeseducation.com/career-readiness/what-are-the-4-cs-of-21st-century-skills

http://librariandbd.blogspot.com/2017/03/21-szazadi-keszsegek-amelyekre-minden.html

https://www.coachok.hu/cikkek/323-keszsegek-amelyekre-a-21-szazad-munkavallalojanak-szuksege-lesz