Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pedagógusképzésben arra, hogy a tanárjelölt minél mélyebben elsajátítsa azokat a kompetenciákat, amelyre egy pedagógusnak a pályafutása során szüksége van. Ezt jól mutatja az elkészítendő portfólió is, amelyben a szerzőnek arról kell meggyőznie az értékelőket, hogy a tanulmányai alatt sikeresen elmélyítette ezen kompetenciákat.

Hivatalosan nyolc kompetenciát különböztetünk meg, melyet a 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet foglal össze:

Úgy gondolom, hogy egy pedagógus számára mind a nyolc kompetencia nélkülözhetetlen, és minden összetevője maximálisan fontos.

Mit is jelent ez?

Először érdemes megérteni azt, hogy mi is az a kompetencia. A kompetencia gyakorlatilag egy személy készségeinek és képességeinek együttesét jelenti, azaz képes egy problémát megoldani egy adott terülten, azonban fontos, hogy emellett hajlandóságot és szándékot is mutat a probléma megoldására, vagyis használja a képességeit és a készséget is adott szituációban. Azaz a kompetencia magába foglalja egy személy tudását, tapasztalatait, valamint személyes adottságait is.

A kompetenciának hat összetevője van: tudás, készségek-jártasságok, személyes értékek, attitűd, személyiség, motiváltság. Ha ezeket megfigyeljük, mind a hat alkotóelem élesen megjelenik egy pedagógus munkájában. Ahhoz, hogy valaki egy tantárgyat oktatni tudjon, nélkülözhetetlen a szaktárgyi tudás, ez az alapkő, melyre a többi összetevő épül.  Ilyen ráépülő komponens a jártasság, hiszen nem elegendő például az, ha egy biológiatanár a tankönyvekből elolvasva tudja, hogy Magyarországon hét tölgyfa faj él, hanem fontos, hogy ezeket felismerje, beazonosítsa, jártas legyen a növényhatározásban. Vannak olyan alkotóelemek, amelyeket nem, vagy csak kissé képes egy egyén befolyásolni, hiszen ezeket már gyerekkora óta "magával hordja", a részévé vált: személyiség, attitűd, értékek. Azonban ezekről sem szabad megfeledkezni, nagyon fontos tényezők egy pedagógus munkája során. Az utolsó alkotó a motiváltság: ez talán az, amire a leginkább oda kell figyelni egy tanárnak a pályafutása során, hiszen ha a motiváció elvész, onnantól kezdve a tanítás csak munka és szenvedés lesz, és a hatásfoka a nullára csökken. 

A nyolc kompetenciáról ebben a bejegyzésben nem esik szó részletesen, de tájékozódni az alábbi oldalon lehet:

• Pedagóguskompetenciák és a Pedagógus II. szint sztenderdjei

A digitális kompetencia

A digitális kompetencia a nyolc kulcskompetencia egyike, mely a digitális technológiák magabiztos használatát foglalja magába az információszerzés, a kommunikáció és az alapvető problémamegoldás céljából.

Többféle keretrendszer született az elmúlt években, melyek a pedagógusok tudását és a technológiát integrálják. Ezek közül emelek ki egyet, még pedig a DigCompEdu keretrendszert, melynek segítségével könnyen össze lehet foglalni, mely területek fejlesztése lenne fontos a tanárképzésben. A DigCompEdu keretrendszer fő részeit az alábbi ábra jól összefoglalja:

Az első összetevő a szakmai elköteleződés. Ez magába foglalja a szülőkkel, diákokkal és a kollégákkal való interakciókat, valamint a szakmai fejlődést.

A második a digitális források, azaz a források kezelése, keresése, alkalmazása, valamint a digitális erőforrások tanulásra és tanításra való alkalmazása.

A harmadik a tanítás és tanulás. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan pont, amelyben nagyon sokat kell és lehet fejlődni a pedagógusoknak. A tanításhoz használható digitális technikák és tananyagok nagyon sokrétűek, azonban ezeknek a kezelését, felhasználását csak most kezdjük megismerni, sajnos sokszor egyedül, magunkra maradva. A digitális technológia a 21. század vívmánya, így az a generáció, akik 10-20 évvel ezelőtt végezték a tanulmányaikat az egyetemen, még nem tanulhattak ilyen jellegű technikákat és módszereket. Ez sajnos sokszor azzal jár, hogy azok az oktatók, akik napjaink tanárjelöltjeit tanítják, szintén nem ismernek sok módszert, emiatt lehetőségük sincs átadni ezt a fajta tudást. Úgy gondolom ezen a területen még rengeteget kell fejlődnünk.

A negyedik a mérés-értékelés. A technológia alapú értékelés alkalmazása.

Az ötödik a tanulók támogatása, egyéni, differenciált támogatás. Szintén egy olyan pont, amelyben rengeteget kell fejlődni mind a tanárképzésben, mind pedig a már pályán lévő pedagógusok munkáján belül. Úgy látom, hogy ez a pont az, ami a digitális technológia nélkül korábban is megvalósítható lehetett volna, de sok munkába és időbe kerül(t), emiatt a pedagógusok nagy része nem törődött ezzel. Ezen pont megvalósításának első lépése a hozzáállás megváltoztatása lenne.

A hatodik a digitális kompetencia fejlesztése. Ahhoz, hogy a diákok digitális kompetenciáját egy pedagógus fejleszteni tudja, saját magának is rendelkeznie kell ezen kompetenciával. Sajnálatos módon itt is nagy hiányosságok vannak, aminek a fejlesztését minél hamarabb el kell kezdeni.

Digitális kompetencia és a biológia

Az interneten fellelhető segédanyagok mennyisége és minősége a tantárgyhoz kapcsolódóan szinte határtalan. Videók, képek, könyvek, cikkek, játékok, feladatok. Minden, amire szükségünk lehet egy tanórán, megtalálható. Azonban hogy ezen anyagokat egy pedagógus fel tudja használni, szüksége van a digitális kompetenciára. Ezt egyedül megtanulni, elsajátítani nehéz, így fontos lenne a tanárképzésben nagyobb hangsúlyt fejteni rá. Azonban a képzésnek egyszer vége lesz, de a digitális világ folyamatosan fejlődik, és ez elől elzárkózni nem lehet. Folyamatosan képezni kell magunkat, hogy a lehető legjobb segítséget tudjuk nyújtani diákjainknak.

Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Kompetencia_(pedag%C3%B3gia)
• https://www.crnlg.hu/_user/browser/File/fajlok/tanarok/Pedagogus_II_sztenderdek.pdf